Olaj szennyeződése
Az olaj tisztaságát folyamatosan befolyásolják különböző tényezők, melyek a gépben, vagy rajta kívül keletkeznek, legfontosabbak az oldhatatlan részecskék (fém, homok, rostok, gumi, műanyag) és a víz.
Az olaj szennyeződése szilárd részecskékkel
Az olajban mindíg jelen van bizonyos mennyiségű fémrészecske, homok és por, gumi, műanyag, stb. sőt még az új olajban is, a további szennyeződések hozzáadódnak a levegőszűrő köréből, vagy a karbantartás alatt. Méretük és természetük függvényében a részecskék számos negatív hatással vannak a gép normális működésére és az olaj élettartamára. A legnagyobb részecskék a gép meghibásodását, sőt még az üzemből való teljes kiiktatását is okozhatják. Az alkalmazásától függetlenül az olaj csak úgy tudja betölteni funkcióját, ha eléggé tiszta és jelen van minden adalékanyag.
Szennyezettség következménye a kopás
A nagyobb részecskék beszorulnak a mozgó felületek közé és meggátolják az alkatrészek mozgását. A kopás folyamatát az alábbi alap fajtákra osztjuk:
Adhéziós kopás
Az adhéziós kopás a tényleges érintkezési felületen kialakuló adhéziós kapcsolatok elszakadásakor létrejövő anyagveszteség. Az atomos-molekuláris kapcsolatok elszakadnak, anyagátvitel keletkezik, mert az érintkező felületek felszíni rétegének szilárdsága megnövekszik a belső anyagrészekéhez képest, és a szakadás (az elnyíródás) a kisebb szilárdságú anyag belsejében jön létre
Az Adhezív kopás extrém példája a berágódás. Az ilyen kopás tipikus esete a siklós elhelyezés.
Abraziós kopás
Jellemző rá, hogy működő felületről anyagrészecskéket választ le karcoló hatással egy másik kemény, durva felületű test, vagy a szemcsék csiszoló hatása. Az abrazív kopás tipikus példája a csapok, kultivátorok forgókapáinak , lánctalp szemeinek kopása stb.
Eróziós kopás
Jellemző rá, hogy a működő felületet megrongálják a folyadék vagy gáz áramában sodródó részecskék. Az eróziós kopás tipiklus példája a szivattyú lapátkerekeinek kopása.
Kavitációs kopás
A kavitációs kopás a szilárd testek áramló folyadékkal érintkező felületein alakulhat ki, ahol a kedvezőtlen áramlási viszonyok miatt a folyadékban oldott gázok igen kis nyomású buborékok alakjában kiválnak. A buborékok összeomlásakor erős folyadékütközéseket idéznek elő a szilárdtest felületén. A folyadékütközés jelentős mechanikai igénybevételt jelent. Az ütközések hatására repedések indulnak el a felületről, és azok tovaterjedve lyukszerű krátereket okoznak. A kavitációs kopás lassan, lappangási idő után indul el.
Kavitációs kopással találkozunk a vízturbína alkatrészeinél, szivattyúknál, siklócsapágyaknál, hydraulikus rendszerekben stb.
Fáradásos kopás
Jellemző rá a felületi réteg folyamatos kumulált meghibásodása mint ismétlődő érintési feszültség eredménye. Fáradásos kopás tipikus példája a gördülő csapágyak, fogaskerekek stb.
Vibrációs kopás
A működő felületek kölcsönös rezgő tangenciális eltolódásánál keletkezik normális terhelés mellett. A rezgések kilengése általában kicsik. Leggyakrabban különböző mozgó elhelyezésnél fordul elő.